Brüsszel ismét szigorított. Az Európai Unió elfogadta a 19. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely újabb fejezetet nyit az Ukrajna elleni agresszió következményeivel szembeni válaszintézkedések sorában. Ezúttal a célkeresztben már nem csupán bankok, energetikai vállalatok és hadiipari szereplők állnak, hanem a digitális pénzvilág szereplői is.
A döntés szimbolikus és gyakorlati jelentőségű is: ez az első alkalom, hogy az EU közvetlenül kriptoplatformokat sújt szankcióval, mivel azt gyanítják, hogy kulcsszerepet játszottak az orosz pénzügyi rendszer és az oligarchák szankciókerülési manővereiben.
A kriptováltók sajátos szerepük volt bizonyos orosz vállalatok, bankok és akár árnyékhálózatok pénzmozgásainak elősegítésében, különösen azokban a helyzetekben, ahol a hagyományos banki rendszerek és külföldi valuták használata akadályba ütközik. A platformok lehetőséget biztosítanak például a rubel-kriptovaluta átváltásra és utalásokra is.
Ursula von der Leyen elnökasszony a szankciós csomaggal kapcsolatos nyilatkozatában felsorolta az orosz alternatív fizetési rendszerekhez kapcsolódó külföldi bankokat, illetve utalt a közelmúltbeli támadásokra is, megjegyezve, hogy Oroszország „a háború kezdete óta a legnagyobb méretű drón- és rakétatámadásokat indította Ukrajna ellen, amelyek kormányépületeket és civil lakóházakat egyaránt érintettek, és eltalálták az EU kijevi irodáját, az Unió képviseletét is”.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta az EU és a Nyugat először szembesült azzal a kihívással, hogy az Oroszországot sújtó korábbi pénzügyi és kereskedelmi szankciók mellett az oligarchák, állami cégek, illetve külföldön tevékenykedő vállalkozások kriptoeszközöket használnak fel arra, hogy megkerüljék a korlátozásokat és a pénzügyi elszigeteltséget. A kriptovaluták tranzakciói részben anonim jellegűek, vagy legalábbis nehezebben követhetők, így vonzó alternatívát jelentenek. A EU döntésének célja az, hogy bezárják azokat a kiskapukat is, amelyeken keresztül – közvetett módon – orosz entitások továbbra is hozzáférhetnek külföldi valutákhoz és mozgathatnak pénzt.
Fontos megjegyezni, hogy a szankciók nem feltétlenül számolják fel teljesen az orosz fél hozzáférését a kriptoeszközökhöz. Orosz törvényhozók már jelezték, hogy lehetetlen teljesen kizárni Oroszországot a kriptovaluták piacáról. Elismerték, hogy a digitális eszközök továbbra is kulcsfontosságú eszközök maradnak a szankciók megkerülésében, de megjegyezte, hogy az USDT már nem megbízható lehetőség.
Annak ellenére, hogy a Tether működése az Egyesült Államokon kívül zajlik, az amerikai szabályozó hatóságok a Külföldi Vagyonkezelő Hivatal (OFAC) révén rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyekkel befolyásolhatják a stabilcoin offshore tevékenységeit.
A decentralizált megoldások, titkoscoinok, illetve letétkezelő nélkül tárcák azonban továbbra is kitűnő alternatívák. Több, orosz tulajdonban lévő vagy ellenőrzött kriptoplatformot más országokba helyeznek át, emellett virágzik a peer-to-peer kereskedelem is.
Az EU döntése kétségtelenül szűkíti az orosz szereplők mozgásterét, és komoly jelzés a nemzetközi közösség felé, hogy a digitális eszközök világa sem maradhat szankciómentes zóna. Ugyanakkor fontos látni, hogy a kriptovaluták decentralizált és határokon átívelő természetükből adódóan teljesen nem blokkolhatók.
Míg a nagyobb, szabályozott platformok szigorúbb ellenőrzés alá kerülhetnek, a blokklánc nyitottsága miatt mindig maradnak olyan eszközök és módszerek, amelyekkel a felhasználók megkerülhetik a korlátozásokat. Éppen ezért a szankciók inkább fékező hatásúak, mintsem teljesen átütő erejűek. Bár nehezítik és költségesebbé teszik az orosz pénzáramlásokat, de teljesen lezárni a kripto-csatornákat gyakorlatilag lehetetlen.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
Also read: How Fed Actions Will Trigger a Crypto Surge: Economist Warns Market Isn’t Ready
