Egy észt bankár 2014-ben még „csak” előrelátó befektetőnek tűnt, ma viszont már az egyik legpechesebb kriptotörténet főszereplőjeként emlegetik. Rain Lõhmus egy korai Ethereum-vásárlásnak köszönhetően papíron milliárdos lett volna – az általa megszerzett 250 000 darab ETH mai értéke több mint 1,2 milliárd dollár. A bökkenő az, hogy nem tud hozzáférni ehhez a jelentős vagyonhoz – a jelszavakat és privát kulcsokat ugyanis elvesztette.
Lõhmus még 2014-ben, az Ethereum indulásakor vásárolta meg az óriási kriptokészletet, a hivatalos presale során, amikor az ETH árfolyama egy dollár körül mozgott. A LHV Bank alapítójaként Észtország legismertebb pénzügyi szereplői közé tartozik, de azóta sem tudta visszaszerezni az elveszett hozzáférést. A kérdéses tárcát később a Coinbase termékigazgatója, Conor Grogan is azonosította, de a blokkláncadatok szerint semmilyen érdemi mozgás nem történt rajta.
A történetet 2023-ban osztotta meg először az észt közrádióban, ahol így fogalmazott:
Nem titok, hogy van egy tárcám 250 000 Ethereum egységgel. Bárki kiszámolhatja, mennyit ér most.
Az Ethereum azóta ismét csúcsra tört: 2025 augusztusában rövid időre átlépte a 4 700 dollárt (1 692 000 Ft), így Lõhmus elveszettnek hitt vagyona mostanra elérte a 1,2 milliárd dollárt (432 milliárd forint) – csak papíron, mert a pénzhez már nincs kulcsa.
A szóban forgó tárcacímet később Conor Grogan, a Coinbase termékigazgatója azonosította, aki még egy ajánlattal is előállt: ha segíthet visszaszerezni a hozzáférést, cserébe kérne egy kis részesedést.
Az Arkham Intelligence adatai alapján a tárcából soha nem történt kimenő tranzakció – legfeljebb néhány apróbb, „porértékű” beérkező ETH-mozgás látszik rajta, valószínűleg kíváncsiskodóktól vagy marketingcélú utalásokból.
Amikor Lõhmust megkérdezték arról, milyen érzés így elveszteni egy ekkora összeget, egy korábbi Bitcoin-vásárlási történetét idézte fel, amit szintén elfelejtett:
Ez valóban ennek a rendszernek az egyik gyenge pontja. A tökéletes decentralizáció újfajta kockázatokat hoz, amikre korábban nem is gondoltunk. Ma például új jelszót kértem a személyi igazolványomhoz. Ha ez kripto lett volna, ismét nagy bajban lennék.
A kriptovilág tele van hasonló történetekkel. A legismertebb talán James Howells esete, aki véletlenül kidobott egy merevlemezt, amin 8 000 Bitcoinhoz tartozó kulcs volt – a szeméttelepet azóta is szeretné átkutatni, a helyi önkormányzat viszont nem engedi.
Vagy ott a QuadrigaCX kanadai tőzsde alapítója, Gerald Cotten, aki halála után vitt magával 190 millió dollárnyi ügyfélvagyont – mivel senki más nem ismerte a hozzáférési adatokat.
A Chainalysis adatai szerint a Bitcoin teljes kínálatának 17-25 %-a elveszhetett – ez 3-4 millió BTC-t jelent, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 200 milliárd dollárnyi „halott” vagyon.
A Wallet Recovery Services vagy a ReWallet olyan vállalkozások, amelyek segítenek helyreállítani elveszett kriptotárcákat, ha az ügyfél legalább néhány részletre emlékszik (például: jelszó töredéke, tárcafájl, régi eszköz).
Az érdeklődés hatalmas: egyes cégek arról számolnak be, hogy 300-400%-kal nőtt a megkeresések száma az elmúlt 2 évben. A sikeres visszaszerzés díja azonban borsos: akár a megtalált vagyon 20-30 %-a is lehet.
Sajnos a csalók is rámozdultak a jelenségre. Az X-en, YouTube-on vagy fórumokon gyakran tűnnek fel „kulcs-helyreállítók”, akik első lépésként egy kis ETH-t kérnek a „szkennelésért” – és aztán eltűnnek.
Lõhmus története emlékeztet minket arra, hogy ha nincs jelszó-visszaállítási lehetőség, akkor nincs B-terv sem. Ez az autonómia egyik ára.
Ezért fontos, hogy aki kriptót tárol, az ne csak a befektetésre, hanem a biztonságos tárolásra is gondoljon: hardveres tárca, több helyre elmentett seed kód, és akár „multi-sig” megoldások, ahol több fél együtt kezeli a hozzáférést.
A blokklánc nem felejt – és sokszor fájóan pontos tükör. Mindenki láthatja a pénzt, nyomon követheti, növekedhet az értéke – csak épp használni nem lehet. Lõhmus 1,2 milliárd dollárnyi Ethereumot birtokol – de valójában már nem ő a gazdája.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
