Egy spanyol DeFi-befektetőt hidegzuhanyként ért a hír: a helyi adóhatóság 9 millió euró, azaz nagyjából 4 milliárd forint értékű visszamenőleges adót követel tőle. A meglepő fordulat oka: a férfi kriptóval fedezett hitelt vett fel, és ezt az adóhatóság realizált nyereségként könyvelte el – akkor is, ha valójában semmit sem adott el, és nem keletkezett haszna.
A történetet a Periodista Digital nevű spanyol hírportál hozta nyilvánosságra. Állításuk szerint birtokukba jutottak azok a dokumentumok, amelyek alapján a befektető korábban már minden kriptós tranzakcióját bevallotta, és mintegy 2,1 milliárd forintnyi adót már be is fizetett.
Három évvel később azonban újabb adószámlát kapott – nem rejtett profit miatt, hanem csak azért, mert DeFi-protokollba helyezett letétbe kriptóeszközöket, cserébe egy hitelért. Nem történt eladás, nem származott nyereség, mégis kapott egy vaskos számlát.
Egy adótanácsadó, akit az ügy kapcsán idéztek, azt mondta: az adóhatóság olyan tranzakcióra rótt ki adót, amely sem gazdasági, sem jogi értelemben nem tekinthető jövedelemnek. A szakember szerint a hatóság jogalap nélküli értelmezéssel kezelte a DeFi tranzakciót tőkenyereségként, ami ellentmond a spanyol és európai szabályozásnak is.
A dokumentumok szerint a spanyol Agencia Estatal de Administración Tributaria (AEAT) a stabilcoinban felvett hitelt tőkenyereségként minősítette, és a tokenek olyan DeFi protokollokba történő mozgatását, mint a Beefy vagy a Tarot, szintén adóköteles eseményként kezelte.
Sokan bírálják ezt a gyakorlatot, mivel Spanyolország személyi jövedelemadó-törvényének 33. cikke világosan kimondja: tőkenyereség csak akkor keletkezik, ha valódi gazdasági előny és vagyonváltozás történik. Itt pedig semmi ilyesmiről nincs szó – csak egy kölcsönről és egy letétről.
Spanyolország az elmúlt években egyre keményebben lép fel a kriptoval kapcsolatos adózási kérdésekben. A hatóságok 2022-re 328 ezer figyelmeztetést küldtek ki, 2023-ban pedig már 620 ezer ilyen felszólítás ment ki a kriptós adók kapcsán.
A spanyol Agencia Estatal de Administración Tributaria barcelonai irodája. (Forrás: Wikimedia)
A szabályozás emellett 2024 március végéig kötelezte a felhasználókat arra is, hogy külföldön tartott kriptoeszközeiket is bevallják.
Sőt, 2024 júniusában olyan jelentések is megjelentek, amelyek szerint az AEAT hozzáférhet a kriptós eszközökhöz, és le is foglalhatja azokat, ha a tulajdonos nem teljesíti az adózási kötelezettségeit. A kritikusok szerint a spanyol állampolgároknak szinte semmilyen érdemi jogorvoslati lehetőségük nincs, ha az adóhatóság hibát vét.
Az első fellebbviteli fórum Spanyolországban a TEAC, azaz a Tribunal Económico-Administrativo Central, amely a pénzügyminisztérium alá tartozó közigazgatási szerv.
Csakhogy az Európai Unió Bírósága (ECJ) már 2020-ban kimondta, hogy ez a testület nem független bíróság, és nem felel meg az EU-s jogi kritériumoknak. Az indoklás szerint ugyanis a TEAC tisztségviselőit a pénzügyminisztérium nevezi ki, és ugyanez az intézmény hozza meg azokat a döntéseket is, amelyeket nekik elvileg felül kellene vizsgálniuk.
A magyar adózási környezet jelenleg még nem foglalkozik olyan részletekbe menően a decentralizált pénzügyi (DeFi) szolgáltatásokkal, mint ahogyan azt a spanyol eset mutatja. Jelenleg az úgynevezett kriptoügyletek után – ha azok fiat pénzre váltással zárulnak – 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, és csak a nyereség adóköteles.
Az olyan összetettebb műveletek, mint a DeFi-hitelek, staking vagy tokenek protokollok közötti mozgatása, nincsenek külön nevesítve, így az adóhatóság eddig nem is próbálta ezeket külön értelmezni. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne tenné.
Bár itthon egyelőre nem kell attól tartani, hogy egy zálogba helyezett kriptó utáni adószámla landol a postaládában, a spanyol példa elgondolkodtató üzenet lehet. Főleg azoknak, akik külföldi szolgáltatásokat használnak, vagy nagyobb összegeket mozgatnak a láncon, és később külföldi adórezidencia vagy nemzetközi jogviták alanyaivá válhatnak.
A szabályozói értelmezés változhat – és a spanyol eset azt mutatja, hogy még a meglévő törvények keretein belül is lehet egészen más következtetésre jutni, ha a hatóság máshogy látja a helyzetet.
A spanyol hatóság értelmezése akár precedenst is teremthet: ha egy kriptohitelt tőkenyereségként kezelnek, az alapjaiban írhatja át a DeFi-piaci működés és az adózás viszonyát. Egy olyan világban, ahol a decentralizált hitelezés éppen azért terjedt el, mert nem jár vagyonvesztéssel vagy realizált nyereséggel, ez az eset vihar előtti csend is lehet – nemcsak Spanyolországban, hanem egész Európában.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
