Egy új belépő rázta fel a Bitcoin bányász-poolokat, amivel végre az otthoni kis bányászok és a legnagyobbak is jól járhatnak. A Parasite Pool két teljesen eltérő bányászati jutalmazási rendszert egyesít, amivel elmondásuk szerint végre a „nép ehet először.”
Egy csendes forradalom lehet kialakulóban, köszönhetően a Bitcoin-bányászat legújabb belépőjének, a Parasite Poolnak. A kis méretű, otthoni bányászok egyre kevésbé rúgnak labdába, miközben a nagyok kihívásai is sokasodnak. Az alapvető poolok jutalmazásai vagy az egyiknek vagy a másiknak kedveznek, de ahogy az lenni szokott, általában a kicsik húzzák a rövidebbet. Legalábbis mostanáig, mivel az új megközelítés a „népet” helyezi előtérbe, úgy, hogy közben a nagyoknak is kedvezne.
A blokkjutalmat, ami jelenleg 3,125 BTC, tehát mintegy 340 ezer dollár (113 millió forint), az új hibrid módszer alapján osztják szét, tehát nem csak a szerencsés megtaláló vagy a nagyok járnak jól, hanem mindenki. Ezáltal egy igazságosabb és fenntarthatóbb mechanizmust hoznak létre. A „megtaláló” 1 BTC jutalmat kap, ezzel fenntartva a szerencse izgalmát és a hobbi bányászok ösztönzését. De a többiek is jól járnak, mivel a nagyobbik rész, 2,125 BTC a hozzáadott hashráta alapján kerül elosztásra.
Érdekelhet:
A hagyományos bányászati poolok erősen centralizálttá váltak. 2025-re a globális hash-ráta jelentős részét pár gigacégnél működő pool ellenőrzi, akik gyakran 1-4%-os díjakat számítanak fel, és a hatalmas cégeket részesítik előnyben a szóló bányászokkal szemben. A Parasite Pool hibrid megoldása ezt a modellt állítja a feje tetejére, és jobban illeszkedik a Satoshi által elképzelt decentralizációhoz és igazságos elosztáshoz.
Ennek köszönhetően a kis és hobbi bányászoknak, akik otthon vagy egy irodában üzemeltetnek pár bányászgépet, továbbra is megmarad a lottóélmény és a hatalmas lehetőség izgalma, hogy az ő markukat üti a blokkjutalom – a Parasite Pool esetében 1 BTC. Ez azért is fontos, mert ezek a bányászok pool nélkül a mindent vagy semmit elven működtek, és egy poolhoz csatlakozva is a blokk felfedezésének esélye rendkívül alacsony.
Érdekelhet: Történelmi mérföldkő: a Bitcoin hashráta áttörte a zettahash szintet
A többiek pedig, akik több hashrátát biztosítanak, és ezzel párhuzamosan a fix és változó költségeik is lényegesen magasabbak, szintén jól járnak, mivel a jutalom jelentős része arányosan kerül elosztásra, így fedezve a költségeket, biztosítva a profitot, tehát fenntartva a működés ösztönzését.
A különbségek megértéséhez érdemes vetni egy pillantást az eddigi modellekre, amik jól működtek, de inkább kedveztek egyik vagy másik félnek, ami gyakran kiszámíthatatlansággal vagy aránytalan jutalmazással járt együtt.
Az FPPS modell a legnépszerűbb a Bitcoin-bányászatban, mivel minden egyes bányász a poolba beküldött részvény után kifizetést kap, független attól, hogy valóban talált-e blokkot. Az FPPS modellben a pool lényegében egy kincstárként működik, és kiküszöböli a bányászati valószínűség okozta bizonytalanságot és költségfedezet problémáját. Ezért cserébe 2-4% körüli díjat kérnek, hogy fenntartsák a kincstár likviditását.
A PPLNS (Pay Per Last N Shares) más megközelítést alkalmaz. A garantált részvény kifizetések helyett csak akkor fizet, ha a pool valóban talál egy blokkot. A jutalmat ezután szétosztják a közelmúlt vagy az elmúlt 24 óra legaktívabb bányásza között. Így nincs szükség kincstárra, ami miatt a díjak vagy nagyon alacsonyak, vagy nincsenek, viszont hosszú elkötelezettséget igényel, ami nem kedvez a kis bányászoknak, akiknek szerencsétlen valószínűség esetén akár hetekig fedezniük kell a költségeket bevétel nélkül. Ezt nevezik PPLNS éhínségnek is.
Az együttműködés alapú megközelítéssel szemben az egyéni bányászat is népszerű. Ilyenkor egy-egy bányász vagy kis csoportok állnak össze, és önállóan törekednek egy blokk megszerzésére. Ez a szerencsejáték netovábbja, költségfedezetről, kincstárról szó sincs, csak a blokk jutalom marad. Az viszont 3,125 BTC, tehát ha egy kis bányász beletalál, akkor övé a teljes jutalom.
A nehézségi szint emelkedésével a költségek is nőttek, a nagy bányászok pedig uralják a hashráta jelentős részét, ezért az egyéni bányászat egyre kockázatosabb. Jelenleg egyetlen BitAxe bányásznak, amely másodpercenként néhány száz gigahasht termel, átlagosan évszázadokba telne egy blokk megtalálása. A megközelítés mégis hódít, főleg a decentralizációs ideológia és a kriptovilág világmegváltó nyereségbe vetett hite miatt.
Kapcsolódó: Így kezdj bele a Bitcoin-bányászatba otthon: Útmutató kezdőknek
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
