Egyre furcsább irányt vesz a mémcoinok világa, a közösségi médiában több kriptokereskedő már nyíltan egy újabb globális járvány lehetőségéről beszél, abban reménykedve, hogy az ismét felpörgetheti a spekulatív tokenek piacát. Az apropót egy Argentínából induló hajón kitört Andesi hantavírus-fertőzés adta, amely öt embert érintett, közülük hárman életüket vesztették.
Bár a WHO szerint nincs szó világjárvány-veszélyről, a Solana-alapú mémcoin-platformokon szinte azonnal megjelentek a vírus témájára építő tokenek. A jelenség jól mutatja, milyen szélsőséges irányba tolódott a kriptospekuláció egy része az elmúlt években.
A fertőzés hírére az X-en gyorsan elindult a találgatás arról, hogy egy esetleges újabb egészségügyi válság ismét olyan piaci környezetet teremthetne, mint a COVID-időszak alatt. Többen arra emlékeztettek, hogy a 2020-as lezárások idején robbanásszerű növekedést produkált a DeFi-szektor és a mémcoinok piaca.
A hangulatot jól tükrözik azok a bejegyzések, amelyek szerint „ha pandémia kell a 100x-hez, akkor legyen”, vagy hogy „a HANTA coin csak egy világjárvány esetén érhet igazán sokat”. Nem sokkal később a Pump.fun platformon megjelent a HANTA nevű token is, amelyet egy AI-generált, patkányos vírusábrával indítottak el. A coin rövid idő alatt jelentős piaci értéket ért el, elsősorban a közösségi hype-nak köszönhetően.
A mémcoinok lényegében internetes viccekre, trendekre vagy aktuális eseményekre épülő tokenek, amelyek mögött általában nincs valódi technológiai vagy gazdasági érték. Árfolyamukat szinte teljes egészében a közösségi média figyelme és a spekuláció mozgatja.
A Solana hálózatán működő Pump.fun platform különösen felgyorsította ezt a folyamatot. Az oldalon gyakorlatilag bárki néhány perc alatt létrehozhat saját tokent minimális költséggel. Ez az egyszerűség rengeteg rövid életű projektet és klasszikus „pump and dump” ciklust eredményezett, ahol a gyors árfolyam-emelkedést sok esetben ugyanilyen gyors összeomlás követi.
A HANTA-token története sem egyedi: a Solana-ökoszisztémában 2024 során a mémcoinok dominálták a kereskedést, ám a legtöbb projekt később értékének jelentős részét elveszítette.
A spekulánsok elsősorban történelmi párhuzamokra építenek. A COVID-időszak alatt a pénzbőség, az online kereskedés és a fokozott kockázatvállalás valóban hatalmas lendületet adott a kriptoszektornak. Többen most is hasonló forgatókönyvet vizionálnak, különösen az AI-ügynökökhöz kapcsolódó trendek erősödésével.
A szakértők ugyanakkor igyekeznek lehűteni a kedélyeket. Dr. Maria van Kerkhove, a WHO epidemiológusa hangsúlyozta, hogy az Andesi hantavírus teljesen másképp terjed, mint a COVID vagy az influenza. A vírus alapvetően rágcsálókról kerül át emberre, és az emberről emberre történő fertőzés is csak nagyon szoros, hosszan tartó kontaktus esetén jellemző. A jelenlegi információk alapján egy globális járványnak nincs reális esélye.
Ez azonban nem feltétlenül akadályozza meg a spekulációt. A mémcoinok piacán sokszor már önmagában a figyelem is elég ahhoz, hogy egy token árfolyama rövid idő alatt kilőjön – majd ugyanilyen gyorsan összeomoljon.
A történet nemcsak pénzügyi, hanem morális szempontból is vitákat váltott ki. Sokan visszatetszőnek tartják, hogy egyes kereskedők konkrétan egy lehetséges világjárványban látják a profitszerzés lehetőségét. Miközben a hantavírus halálozási aránya bizonyos esetekben rendkívül magas lehet, a közösségi médiában egyesek ezt pusztán piaci katalizátorként kezelik.
A mémcoinok támogatói szerint ugyanakkor ezek a projektek élénkítik a blokklánc-hálózatok aktivitását és demokratizálják a tokenkibocsátást, hiszen bárki részt vehet bennük. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy a piac jelentős része inkább szerencsejátékra hasonlít, mint valódi befektetésre.
A mostani eset ismét rávilágít arra, mennyire érzékeny a kriptopiac a közösségi média által generált hype-ra. Egyetlen hír vagy trend pillanatok alatt milliárdos forgalmat képes mozgatni, ám az ilyen projektek többsége hosszabb távon rendszerint elértéktelenedik.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
