Európa önként maradt le: így sodorta hátrányba magát az EU a saját döntéseivel.
Az Európai Központi Bank friss jelentése ismét figyelmeztetést küldött: a stabilcoinok globális pénzügyi kockázatot jelenthetnek, elszívhatják a banki betéteket, és akár a nemzetközi kötvénypiacokon is megingást okozhatnak. Az ECB aggodalma érthető — de sokak szerint már megint rossz helyre mutogatnak. Hiszen az elmúlt években éppen az európai döntéshozatal, az óvatoskodás és a technológiai szkepticizmus volt az, ami India, az USA és Kína mögé taszította az EU-t a digitális pénzügyekben és az AI-fejlesztésben.
És most Christine Lagarde azon panaszkodik, hogy Európa lemaradt az AI-versenyben.
Az ECB jelentésének fő üzenete, hogy a stabilcoinok népszerűsége miatt a lakossági bankbetétek elvándorolhatnak a hagyományos európai bankrendszerből, ami drágább és kiszámíthatatlanabb finanszírozást okozhat a bankok számára. A számok tényleg jelentősek: a stabilcoin-piac már 280 milliárd dollárnál jár, azaz a teljes kriptopiac mintegy 8%-át adja.
Az ECB szerint egy nagyobb pánikhelyzet akár az amerikai államkötvény-piacot is megingathatná, hiszen a legnagyobb stabilcoin-kibocsátók, mint a Tether vagy a Circle, hatalmas mennyiségű amerikai állampapírt tartanak.
Csakhogy a kritikusok szerint az európai jegybank ahelyett, hogy évekkel ezelőtt megteremtette volna a fejlődés feltételeit — például gyorsan, rugalmasan és versenyképesen szabályozta volna a kripto- és fintech piacot — inkább elzárkózott, és a biztonság nevében leállította az innovációt.
Most pedig csodálkozik, hogy az emberek inkább stabilcoinokban tartják a pénzüket, nem pedig egy drágán működő, lassú, gyakran bürokratikus bankrendszerben.
Lagarde pozsonyi beszéde már-már önkritikusnak is tűnhetne, ha nem lenne tele ellentmondásokkal.
Az EKB elnöke elmondta:
„Európa már lemaradt az AI első hullámáról, és veszélyben a jövőnk.”
Ebben igaza van. Csakhogy azt nem említi, hogy az EU az elmúlt évtizedben saját magát hozta versenyhátrányba:
túlzott szabályozással,
lassú döntéshozatali mechanizmusokkal,
a kockázatvállalás teljes hiányával,
és azzal, hogy a legnagyobb innovációs területeken — fintech, AI, digitális infrastruktúra — mindig a legszigorúbb utat választotta, miközben más régiók a leggyorsabb fejlesztéseknek adtak zöld utat.
Miközben az USA százmilliárdos magántőkét mozgat meg AI-cégek finanszírozására, és Kína iparágakat épít köré, addig az EU évekig azzal volt elfoglalva, hogy megakadályozza, nehogy bármi veszélyes legyen.
Most pedig — amikor a technológia már elszáguldott mellette — Lagarde arról beszél, hogy gyorsítani kellene. De lehet most már túl késő. A saját döntéseik eredményeit siratják.
A napokban több beszédében is hangsúlyozta Lagarde, hogy Európa sérülékenyebb lett:
függ a külvilágtól nyersanyagokban,
lemaradt a digitális versenyben,
az energiaárak magasak,
a belső piac széttöredezett,
a tőkeáramlás nem hatékony,
a döntéshozatal lassú.
Ez mind igaz — de mindez nem a semmiből jött.
Az EKB, a Bizottság és a tagállami kormányok évek óta nem vállalták be azokat a strukturális reformokat, amelyekért most Lagarde sürgetőnek gondol.
A két történet — a stabilcoinok miatti félelem és az AI-vonat lekésése — valójában összetartozik. Európa tart a technológiától, ezért túlszabályozza azt. A túlszabályozás miatt pedig lemarad. A lemaradás után jön a pánik, amikor látja, hogy mások gyorsabban haladnak.
Így lett az EU a pénzpiacokon túl óvatos, a technológiában lassú, az innovációban alulfinanszírozott, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy végsősoron globálisan egyre kevésbé legyen versenyképes.
Lagarde arról beszél, hogy a múlt lassúsága miatt az EU most megint lemarad. Ebben igaza van — csak épp azt nem mondja ki, hogy mindezt az EU-intézmények, így többek között az EKB is végignézte az első sorból, sőt, sokszor még rá is erősített a problémára.
A stabilcoinok nem önmagukban veszélyesek és az AI sem ördögtől való. Az a veszélyes, amikor egy kontinens két évtizeden át arra rendezkedik be, hogy fékezze az innovációt — majd csodálkozik, hogy mások előrébb tartanak.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
