Kazahsztán az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális pénzügyi innovációra. Most az ország vezetése egy újabb mérföldkövet tűzött ki: 2026-ig létrehozzák a Nemzeti Kriptoalapot, és életbe léptetik az új digitális eszközökre vonatkozó törvényt. Kasszim-Zsomart Tokajev elnök célja, hogy Kazahsztán a régió vezető digitális pénzügyi központjává váljon.
Tokajev elnök éves beszédében hangsúlyozta, hogy az országnak sürgősen ki kell építenie a digitális eszközök teljes ökoszisztémáját. Ennek központi eleme lesz a Nemzeti Kriptoalap, amelyet a Kazahsztáni Nemzeti Bank befektetési részlege kezel majd. A terv szerint a kriptoalap stratégiai tartalékot képez majd a legígéretesebb digitális eszközökből – ideértve a kriptovalutákat és tokenizált pénzügyi eszközöket.
Ez nem csupán pénzügyi stabilitást adna, hanem lehetőséget nyújtana Kazahsztánnak arra is, hogy befolyást szerezzen a globális digitális gazdaságban. Az elnök azt is kijelentette, hogy a parlamentnek legkésőbb 2026-ig el kell fogadnia az új digitális eszköz törvényt, amely világos szabályozást biztosít a tokenizált platformok működéséhez és vonzó környezetet teremt a piaci szereplők számára.
Kazahsztán már most is élen jár a digitális pénzek bevezetésében. A digitális tenge 2023 novemberében indult pilotprogrammal, és 2025 közepére már állami költségvetési projektek finanszírozására is használják. A cél, hogy a digitális jegybankpénz országos szinten is elterjedjen, és mindennapi fizetőeszközzé váljon.
Tokajev emellett bejelentette a CryptoCity projektet is, amelyet az Alatau nevű délkeleti városban hoznak létre. Ez lenne Közép-Ázsia első teljesen digitalizált városa, ahol a lakosok mindennapi kiadásaikat kriptovalutával intézhetik. A városmodell célja, hogy a technológiai fejlődést a lehető legjobb életminőséggel kombinálja.
2025 augusztusában Kazahsztán elindította Közép-Ázsia első spot Bitcoin ETF-jét is, amelyet a Fonte Capital vezetett be az Asztanai Nemzetközi Tőzsdén (AIX). A termék közvetlenül tart Bitcoint, a BitGo letétkezelésével, és újabb bizonyítéka annak, hogy az ország elkötelezett a digitális pénzügyi innováció mellett.
Nem szabad elfelejteni, hogy Kazahsztán korábban már a Bitcoin-bányászat egyik globális központja volt: a világ hashrátájának (számítási kapacitás) közel 13%-át adta. Bár az iparág hatalmas terhet rótt az energiahálózatra, az ország továbbra is kedvező szabályozási környezetet biztosít a bányászati és blokklánc-projektek számára.
Kapcsolódó tartalom: Kazahsztán meglepte a világot: elindult Közép-Ázsia első Solana-alapú blokklánc zónája
Kazahsztán lépései egyértelműen jelzik, hogy a közép-ázsiai ország szeretne kitörni a hagyományos energiahordozóktól függő gazdasági modellből. A digitális eszközök és a kriptovaluták nemcsak új bevételi forrást jelenthetnek, hanem globális szinten is megerősíthetik az ország szerepét.
Ha a Nemzeti Kriptoalap és a CryptoCity tervei megvalósulnak, Kazahsztán nemcsak regionális, hanem nemzetközi szinten is példát mutathat abban, hogyan lehet a digitális pénzügyekre építeni a gazdasági fejlődést.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
