Lengyelországban már hónapok óta komoly politikai feszültséget okoz a kriptoeszköz-piacok szabályozására megalkotott törvény elfogadása. A lengyel szabályozás abban hasonlít a magyarhoz, hogy a 2026. július 1-től az Európai Unió teljes területén életbe lépő Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendeletnek való megfelelés mellé még további új, szigorúbb szabályok is bevezetésre kerülnének. Az új törvényjavaslat célja az lett volna, hogy tovább korlátozza a szolgáltatókat és új, kemény felügyeleti eszközöket adjon a hatóságok kezébe. Pontosan ezért nem is írta alá a törvényt december elején Karol Nawrocki államfő, akinek a legnagyobb problémája az volt a javasolt szabályokkal, hogy a törvény lehetővé tette volna kriptós a oldalak és domainek könnyű blokkolását. Plusz sok száz oldalas, átláthatatlan jogi kereteket hozott volna létre.
Most a parlament újra nekifutott a javaslat némileg módosított változatával, Karol Nawrocki elnök viszont másodszor is megvétózta a kormány törvényjavaslatát. Az elnök szerint a törvény gyakorlatilag azonos volt azzal, amelyet decemberben egyszer már visszadobott. A jobboldali ellenzékhez közel álló Nawrocki szerint Lengyelországnak támogatnia ellene az innovációt, nem üldöznie. És egy rossz törvény attól még nem lesz jó törvény, hogy a parlamenti többség újra elfogadja.
A kormány most is azzal érvelt, hogy a jogszabály segítene megvédeni a kriptoeszközök felhasználóit a csalásoktól, valamint nemzetbiztonsági szempontból is kritikus. Tekintettel arra, hogy állítólagosan Moszkva kriptovalutákat használ a Lengyelországban szabotázsakciókat végrehajtó ügynökök kifizetésére.
Mondhatni most megfeneklett az ügy, mert bár a kormánykoalíció megpróbálhatja ismét benyújtani a javaslatot, ebben a formában az elnök biztosan ismét visszadobja. Viszont a kormánynak nincs meg a háromötödös parlamenti többsége az elnök döntésének felülírásához. A javaslat egyébként a Lengyel Pénzügyi Felügyeletet (KNF) az iparág felügyeletéért felelős szervként jelölte volna ki, és az egyetlen módosítás a javaslatban annyi volt most az elsőhöz képest, hogy a KNF által az iparág felügyeletéért felszámítható maximális díjat a bevétel 0,4%-áról 0,1%-ra csökkentette. A jogszabály továbbra is előírta volna, hogy az iparágban működő cégek kötelesek legyenek adatokat szolgáltatni tevékenységükről a KNF-nek, amely szükség esetén szankciókat is kiszabhatott volna. A törvény a kriptoeszközökkel kapcsolatos bűncselekményekért büntetőjogi felelősséget is bevezetett volna.
Ahogy azt már megszokhattuk napjaink megosztottságában, mindkét oldal a másikat hibáztatta és támadta a helyzet miatt. Nawrocki szerint az intézkedések túlzottan megterhelők, átláthatatlanok, és valós veszélyt jelentenek a lengyelek szabadságára. Adam Szłapka kormányszóvivő pedig a közösségi médiában azt írta, hogy ha bárki a szabályozás és felügyelet hiánya miatt elveszíti a megtakarításait, akkor az az elnök hibája lesz. Erre válaszul Nawrocki kabinetfőnöke, Zbigniew Bogucki azt üzente Szłapkának, hogy az első vétóval az elnök lehetőséget adott arra, hogy kijavítsák a rossz törvényt, így a felelősség a kormányé.
Radosław Sikorski külügyminiszter egyenesen azzal vádolta az elnököt, hogy cask külföldi és hazai szponzorainak igyekszik megfelelni, utalva azokra az állításokra, amelyek szerint a lengyel konzervatívoknak kapcsolataik vannak kriptoipari cégekkel. A belügyminiszter február 13-án már arról beszélt egy interjúban, hogy mindent el fognak követni a kriptopiaci szabályozási javaslatuk átpréselésére. Ez fontos lenne az ország számára, mert ha Lengyelország 2026. július 1-ig nem jelöl ki egy hatóságot a kriptopiac felügyeletére, akkor a cégek nem tudnak majd Lengyelországban regisztrálni, és más EU-országokba költöznek, ami alacsonyabb adóbevételeket eredményezne az állam számára.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
