Meglehetősen viszontagságos utat jártak be a kriptovaluták a magyar gazdasági életben az elmúlt bő egy évben. Bár tény, hogy az eszközosztály meglehetősen volatilisen viselkedik, és megvan a maga kockázata, ugyanakkor az Európai Unió területén érvényben lévő MiCA-szabályozás folyamatosan szűkíti 2024 óta a kriptovaluta-szektor mozgásterét, amelyre a túlzó országos szabályozások még rátettek egy lapáttal. Magyarországon azonban fordulni látszik a helyzet, nemsokkal a választások után.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb ajánlása szerint a kriptovaluták nem kerülnek tiltásra, hanem szabályozás alá esnek, hangsúlyozva a fogyasztóvédelem fontosságát. Utánajártunk, mire készülhet az MNB, és mire kell számítani a kriptovaluta-szolgáltatóknak 2026 októberétől.
2026. május 4-én a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) ajánlásokat adott ki, mely szerint a kriptoeszköz-szolgáltatóknak egyértelmű, világos tájékoztatást kell adni ügyfeleiknek a kockázatviselési hajlandóságukról készített értékelés folyamatáról a portfóliókezeléshez vagy tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódóan, illetve a kriptoeszköz-átküldéssel kapcsolatos információkról – olvasható a pénzügyi felügyelet friss ajánlásaiban.
Ez annyit tesz, hogy az MNB elvárja, hogy a szolgáltatók minden ügyfél kockázati profilját felmérjék tanácsadás, vagy portfóliókezelés előtt. Ehhez természetesen szükséges a világos magyarázata az adatoknak és a háttértudásnak, valamint azokat kétévente frissíteni kell. Amennyiben ez nem történik meg, úgy nem lehet kriptovalutákat ajánlani az ügyfeleknek. A megfelelőségi követelményekről és a kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokról az MNB oldalán lehet bővebben tájékozódni.
A kockázati profil felmérésére azért van szükség, hogy elkerülhetőek legyenek a vakmerő befektetőket, vagyis elsődleges szempont a felhasználók védelme. Adataikat, tapasztalataikat, tudásukat és céljaikat emberi beavatkozással kell ellenőrizni, nem automatikus robotokkal, hogy kellő alapossággal felmérjék, kitől, mire számíthatnak a digitális eszközök volatilis piacán.
A kripto-küldésnél, például a blokkláncon belüli tranzakcióknál, elektronikusan közölni kell minden információt: a szolgáltató adatait, a hozzájárulási nyilatkozatot, a felmerülő költségeket, valamint a műszaki követelményeket is, kiemelve, hogy visszafordíthatatlan a teljesítést követően minden tranzakció.
A szolgáltató feladata továbbá bizonyítani, hogy a váltás előnyei felülmúlják a költségeket, ezzel átláthatóságot teremtve, minimalizálva a hibákat, csalásokat.
A túlzó hazai szabályozás egyértelműen összhangban volt a Fidesz-kormány törekvéseivel, mely szerint minden olyan kriptovaluta-szolgáltató engedély nélküli tevékenységet folytat, aki nem köt együttműködést a Rogán Antalhoz köthető Caduceus Zrt.-vel – erre egyébként a mai napig csak a Bitpanda és a Blockben vállalkozott.
A 2026-os országgyűlési választásokat követően az MNB első embere, Varga Mihály, marad a pozíciójában, de a paradigmaváltás már most érződik. A kriptovaluta-ajánlás, amit az MNB tett, arra utal, hogy az új kormány elfogadja a kriptovaluták jelenlétét, a kriptovaluta-szolgáltatók gazdasági szerepét, és nem tiltani, hanem szabályozni kívánja az iparágat, melynek fókuszában a fogyasztóvédelem áll.
Ez a piacot ösztönző hozzáállás egyértelmű előrelépésnek tűnik a korábbi lépésekhez képest, október elsejétől pedig a biztonságos kriptovaluta-kereskedésen lesz a hangsúly. Kérdés, a Tisza Párt új pénzügyminisztere, Kármán András, milyen hozzáállást fog képviselni a digitális eszközök kapcsán.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
