Miközben a kriptovilágban egy kicsit csendesebb időszakot élhetünk és a Bitcoin árfolyama az elmúlt 90 napban végig a 75 ezer és 80 ezer dollár közötti sávban mozgott, Salvador országa tovább folytatta BTC-stratégiáját. Az ország Bitcoin-tartaléka a hivatalos kormányzati portál szerint elérte a 7641 BTC-t, miután az ország jelentősen felgyorsította vásárlási stratégiáját, és 2025 elejétől napjainkig mintegy 1641 coint vásárolt. A Nemzeti Bitcoin Hivatal adatai szerint a közép-amerikai ország szuverén portfóliójának értéke meghaladja a 613 millió dollárt május negyedikén.
Az ország masszív és következetes felhalmozási politikát folytat, azaz naponta egy Bitcoint vásárol, függetlenül a piaci volatilitástól. Ez a módszer, amelyet dollárköltség-átlagolásnak (DCA) neveznek, néha kiegészül nagyobb bevásárlásokkal árfolyamkorrekciók idején. Salvadort az is megkülönbözteti a nagy állami Bitcoin-birtokos USA-tól vagy Kínától, hogy a közép-amerikai állam szuverén vásárlóként közvetlenül a piacon szerzi be az eszközt. Ezzel szemben az Egyesült Államok Bitcoin-készletei főként bírósági lefoglalásokból származnak. A Nayib Bukele által vezetett ország stratégiája nem csak felhalmozásra koncentrálódik, hanem az egész ökoszisztémára fókuszál. Ez kedvező szabályozói környezetet, digitális bányászatot, szakirányú oktatást, valamint az elosztott főkönyvi technológiához kapcsolódó közvetlen külföldi befektetések vonzását is jelenti.
Természetesen a nagy nemzetközi szervezetek, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és mások komolyan bírálták és bírálják a gyakorlatot, arra figyelmeztetve, hogy az árfolyam volatilitásának való kitettség komoly kockázatokat jelent és ezért az országnak be kellene fejeznie a tevékenységét. Ez természetesen nem igazán hatja meg Bukelét és kormányát, amely a szuverén pénzügyek meghatározó modelljét képviseli továbbra is.
A modell akár megfontolható is lenne a közép-európai és így a magyar központi bank számára is. Értelemszerűen az árfolyam volatilitása egy olyan tényező, amit figyelembe kell venni, de ettől függetlenül egy olyan régióban, ahol több régiós valuta (a lengyel, a cseh vagy éppen a mi magyar forintunk) könnyedén gyengülhet jelentősen az euróhoz vagy a dollárhoz képest, egy fix kínálattal bíró Bitcoin jó értékmegőrző lehet. Már az az egyetlen tényező is jelentős plusz lehet, hogy segítségével diverzifálható a még mindig nagyon ingatlan- és állampapírfókuszú portfolió. Ráadásul a Bitcoin esetén nincs földrajzi előnye senkinek, nem kellenek egyedi közvetítők és brókerek, a magyar központi bank ugyanúgy be tud lépni a piacra, mint a salvadori.
És nem kell óriási számokban gondolkodni, napi vagy akár heti egy Bitcoin vásárlása 25 millió forintos kiadás lenne, miközben az elmúlt évtizedekben ennek sokszorosa folyt ki a magyar költségvetésből valódi megtérülés és haszon nélkül. Az elfogadás állami szinten is jó szerte a világon, a kriptók mögé beálló államok pedig nem csak szigorúan a kriptoszektorból számíthatnak érdeklődésre és befektetésekre, de a teljes fintech szektor figyelmét felkeltheti egy ilyen lépés, különösen Közép-Európában.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
