Napjainkra a kriptovaluták legnagyobb fenyegetettsége már nem a technológiai korlátokból adódik, mivel azok az évek elmúltak, hogy a hagyományos számítógépek könnyű szerrel feltörjenek egy okosszerződést vagy titkosítást. A kvantumszámítógépek ugyanakkor egy olyan kihívás elé állíthatják a felhasználókat és fejlesztőket, amire sokan még nincsenek felkészülve: egy kellően fejlett gép ugyanis a ma használt nyilvános kulcsok egy részét könnyedén felülírhatja.
A veszély pedig most már nemcsak elméleti kérdés. Ha a piac túl későn reagál, egyetlen áttörés egyszerre több ezer tárcát, tőzsdét, DeFi protokollt és stabilcoint is érinthet. Az első áldozatoknak pedig lehet fel sem fog tűnni, hogy kompromittálták adataikat.
Számtalan elemzés született már a kvantumszámítógépek kapcsán, mivel fokozott veszélynek tehetik ki többek között a régóta mozdulatlanul álló kriptovaluta-tárcákat, ugyanakkor technikai szempontból a veszély az elliptikus görbéken alapuló digitális alírásokat érinti leginkább. Shor algoritmusával ugyanis egy kellően erős kvantumszámítógép – elméletileg – a nyilvános kulcsból visszafejtheti a privát kulcsot.
Ez azért különösen súlyos, mert a blokklánc nyilvános: a támadónak nem feltétlenül kell feltörnie egy tőzsdét vagy egy felhasználó számítógépét, elég lehet egy már látható kulcs kriptográfiai feltörése, majd a legitimnek tűnő aláírással végrehajtott tranzakció is hozzá.
A Qantus májusi jelentése szerint jelenleg több mint kétbillió dollárnyi kriptovaluta-eszköz van kitéve ilyen jellegű támadásnak. A migration.fail szerint mindössze egymilliárd dollárnyi kriptovaluta van védve, ezek közül ki kell emelni az Algorandot, az Iotat és a Qanxot, miközben a húsz legnagyobb kriptovaluta közül mind veszélyben van.
Forrás: migration.fail
„A katasztrofális forgatókönyv az lenne, ha ez a támadás sokkal hamarabb következne be, mint azt gondolnánk.”
– nyilatkozta Christopher Smith, a Quantus vezérigazgatója a Reutersnek még júliusban
A legijesztőbb forgatókönyv nem feltétlenül egy látványos „feltörés”. A támadó egyszerűen megmozdíthatná az addig biztonságosnak hitt coinokat, miközben a láncon nem jelenne meg magyarázat arra, hogyan szerezte meg a kulcsot.
Ez megnehezítené a forenzikai vizsgálatot, és pánikot válthatna ki. Különösen veszélyes célpontok lehetnek a tőzsdék forró tárcái, a nagy, régen érintetlen címek, valamint a stabilcoinok kibocsátását irányító kulcsok.
Utóbbi esetben nemcsak lopás, hanem akár jogosulatlan tokenkibocsátás, likviditási sokk és árfolyam-volatilitás is kialakulhat. A stabilcoinok jelentősége ma már a hagyományos pénzügyi rendszerhez is kapcsolódik, ezért egy nagy kibocsátó kompromittálása túlmutathat a kriptopiacon.
A kvantumszámítógépekkel elkövetett támadás ugyan ma még nem időszerű, ugyanakkor tízéves időtávon már az is előfordulhat, hogy igen hatékonyan kivitelezhetővé válik. A Google Quantum AI márciusi kutatása szerint az ECDLP-256 feltöréséhez bizonyos feltételezések mellett 500 ezer alatti fizikai qubit is elegendő lehet, ami nagyjából húszszoros javulás a korábbi becslésekhez képest.
Ez nem jelenti azt, hogy Q-Day holnap bekövetkezik, viszont azt igen, hogy a migrációt nem lehet az utolsó pillanatra hagyni.
A Reuters júliusi jelentése szerint a 20 legnagyobb blokklánc egyike sem alkalmazott még post-kvantum aláírási algoritmust. A megoldás a kvantumálló kriptográfiára való fokozatos átállás, amely azonban nagyobb aláírásokat, többletköltséget és komoly koordinációt igényel.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
