Több mint 39 ezer régi Bitcoin-tárca sorsa került reflektorfénybe az Egyesült Államokban, miután egy New York-i perben magánszemélyek megpróbálták megszerezni az évek, sőt esetenként több mint egy évtizede mozdulatlan címek feletti tulajdonjogot. A tét óriási: az érintett tárcák összesen akár 3,8 millió Bitcoint is tartalmazhatnak, amelynek értéke jelenlegi árfolyamon több százmilliárd dollárra rúg.
A New York-i Legfelsőbb Bíróság azonban egyelőre megálljt parancsolt az eljárásnak, és július közepére halasztotta a következő fontos meghallgatást.
A per alapját egy meglehetősen szokatlan jogi érvelés adja. A felperesek szerint a New York államban létező elveszett tárgyakra vonatkozó szabályozás digitális eszközökre, így Bitcoin-tárcákra is alkalmazható lehet.
Az elképzelés lényege, hogy ha egy vagyontárgy tulajdonosa hosszú időn keresztül nem jelentkezik, bizonyos esetekben a megtaláló tulajdonjogot szerezhet felette. A felperesek azt állítják, hogy egy általuk fejlesztett algoritmus segítségével azonosították azokat a Bitcoin-címeket, amelyek évek óta nem mutattak aktivitást.
Ez az értelmezés azonban számos szakértő szerint rendkívül problematikus, mivel a blokkláncon tárolt digitális vagyon és egy elveszített pénztárca jogi szempontból két teljesen eltérő kategóriát jelent.
Ez is érdekelhet: Amerika titkos fegyvere: így hatolhatnak be 220 000 Bitcoin tárcába – Te is veszélyben lehetsz?
Az ügyben különösen nagy visszhangot váltott ki Ian Cohen New York-i ügyvéd beadványa, amely szerint a felperesek érvelése alapjaiban sérti a Bitcoin működési logikáját.
A szakember szerint egy Bitcoin-tárca nem tekinthető elveszettnek pusztán azért, mert hosszú ideje nem történt rajta tranzakció. A privát kulcs lehet egy széfben, egy biztonsági mentésben vagy akár egy örökös birtokában is. Attól, hogy a blokkláncon nem látható mozgás, a tulajdonjog nem szűnik meg.
A legismertebb Bitcoin-mondás, a „Not your keys, not your coins”, vagyis „Nem a te kulcsod, nem a te pénzed” ebben az ügyben különösen hangsúlyossá vált. A felperesek ugyanis nem rendelkeznek az érintett tárcák privát kulcsaival, így technikailag továbbra sem férnének hozzá az ott tárolt vagyonhoz.
Az ügyet tovább színesíti, hogy az érintett tárcák között olyan címek is szerepelnek, amelyek kapcsolatba hozhatók a Bitcoin korai időszakával.
Egyes elemzők szerint a listán olyan címek is találhatók, amelyek az úgynevezett Patoshi-mintázat alapján akár Satoshi Nakamoto korai bányászati tevékenységéhez is kapcsolódhatnak. Emellett szerepel a hírhedt 1Feex tárca is, amelyet a közösség régóta az Mt. Gox tőzsde 2011-es feltörésével hoz összefüggésbe.
Nem véletlen, hogy több jogi szakértő szerint egy esetleges kedvező ítélet nemcsak az amerikai jogrendszerben, hanem a globális kriptoszektorban is komoly precedenst teremthetne.
Az ügy nyilvánosságra kerülése után több, korábban évek óta inaktív Bitcoin-cím váratlanul ismét mozgásba lendült. Egyes tárcákból több tíz Bitcoin került át más címekre, ami arra utalhat, hogy a tulajdonosok tudomást szereztek a perről.
Ez önmagában is érdekes fejlemény. A Bitcoin egyik legfontosabb sajátossága ugyanis éppen az, hogy a tulajdonjogot nem egy bírósági végzés, hanem a privát kulcs birtoklása határozza meg. Éppen ezért sokan úgy vélik, hogy az ügy kimenetelétől függetlenül a per inkább jogi érdekességként vonulhat be a kriptovaluták történetébe, mintsem valódi eszközszerzési lehetőségként.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
