Ukrajna lassan négy éve áll háborúban Oroszországgal. A világ szeme előtt zajlik sorsa alakulása: a frontvonalakon katonák harcolnak, hátországában pedig a lakosság próbál boldogulni gazdasági válság, kényszersorozások és tömeges elvándorlás közepette. Az ország gazdasága az elmúlt években közel harmadával zsugorodott, az infláció megugrott, a nemzeti bank pedig szigorú devizakorlátozásokkal próbálta fékezni a tőkekiáramlást. Elsőre talán senki nem gondolná, hogy ilyen körülmények között van egy terület, ahol Ukrajna nemcsak tartja magát, hanem a világ élvonalába is tört: ez a kriptogazdaság.
De hogyan vált egy háború sújtotta ország a digitális pénzek egyik legnagyobb felhasználójává?
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szeptemberben kiadott „Regional Economic Prospects” című jelentése szerint Ukrajna a világ élmezőnyébe tartozik a kriptovaluták használatában. A 2023 júliusa és 2024 júliusa közötti időszakban az országba érkező kriptóáramlás elérte a 106 milliárd dollárt (kb. 39 000 milliárd forintot), míg a lakosság és intézmények digitális eszközvásárlásai 882 millió dollárt (kb. 323 milliárd forintot) tettek ki.
A szakértők szerint a forgalom döntő részét az 1 millió és 10 millió dollár (366 millió–3,66 milliárd forint) közötti intézményi átutalások, valamint a 10 000 és 1 millió dollár (3,6 millió–366 millió forint) közötti professzionális tranzakciók adták.
Nemzetközi összevetésben Ukrajna nemcsak tranzakciós volumenben emelkedik ki, hanem a lakossági elterjedtségben is. A lakosság több mint 10 százaléka rendelkezik kriptovalutával, amivel jócskán megelőzi például Nigériát, ahol ugyanebben az időszakban 59 milliárd dollár (21 600 milliárd forint) kriptoáramlást mértek, de a lakosság mindössze 5 százaléka birtokol digitális eszközöket.
A Chainalysis globális kriptoelfogadottsági indexe ugyanezt a tendenciát mutatta: a legmagasabb kriptopenetrációval rendelkező országok között Nigéria, Ukrajna és Törökország szerepel.
A digitális eszközök népszerűségét nemcsak a pénzmozgások mérete, hanem a mindennapi előnyök is magyarázzák. A háború sújtotta országban a hagyományos banki infrastruktúra sokszor akadozik: bankfiókok zártak be, az ATM-ek kiürültek, az internet- és áramkimaradások miatt pedig a mobilbankolás sem mindig működött. Ilyen körülmények között a kriptovaluták stabilabb hozzáférést biztosítottak a megtakarításokhoz és a fizetésekhez. A lakosság egy része a digitális eszközökben találta meg azt a biztonsági hálót, amelyet a hivatalos pénzügyi rendszer már nem tudott garantálni.
A kriptovaluták ukrajnai terjedését erősen felgyorsította, hogy a Nemzeti Bank of Ukraine a hadiállapot idején szigorú korlátozásokat vezetett be a hagyományos pénzügyi tranzakciókra. Ezek a lépések a tőkekiáramlás megelőzését célozták, de mellékhatásként a lakosság és a vállalkozások tömegesen fordultak a kriptovaluták felé.
Az elmúlt években számos példa mutatta, hogy a kriptó a hétköznapokban is teret nyer Ukrajnában: az ország nagyobb élelmiszerláncai közül többnél is lehetőség van digitális fizetésre, az elmúlt években pedig több tervezet is született a kriptovaluták teljes körű legalizálására. A frontvonalakon illegális kriptobányász farmok működtek, és mind az ukrán, mind az oroszbarát fegyveresek gyűjtöttek támogatásokat kriptóban.
Legutóbb – ez év februárjában – a parlament Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának vezetője jelentette be, hogy a kripto-legalizációs törvényjavaslat szövege elkészült, ezt a közeljövőben a parlament elé terjesztik. Hetmantsev szerint a Nemzeti Bank ideiglenesen átveheti a szektor ellenőrzését, amíg a tőzsdefelügyelet fel nem készül az iparág felügyeletére.
Ukrajna esete jól példázza, hogy a kriptovaluták nem pusztán spekulációs eszközök, hanem válsághelyzetben is valós alternatívát kínálhatnak a lakosság és a gazdaság számára. És bár az ország jövője továbbra is bizonytalan, a digitális eszközök terén szerzett előny akár hosszú távon is megmaradhat.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
