Vitalik Buterin bő tíz éve teljesen új szintre emelte a blokkláncok és a kriptovaluták működését, amikor bevezette az okosszerződéseket az Ethereum blokkláncán. Azóta már complex tokenizációs, gaming és NFT-ökoszisztémákról beszélhetünk, aminek csak a képzeletünk szab határt.
Bár a decentralizált pénzügyek egyértelmű előretörésnek örvendenek, az újabb és újabb Ethereum-fejlesztések és a szűnni nem akaró ígérgetése az Ethereum 2.0-nak joggal vetik fel a kérdést, hogy kész less-e valaha az ökoszisztéma, vagy Buterin csak saját idejét húzza?
Vitalik Buterin és Anders Elowsson új frissítésével a hálózati díjfizetést kívánják – ismét – forradalmasítani az Ethereum blokkláncán. A jelenlegi rendszer általános gázdíjait az EIP-1559-es frissítés, míg az adatmennyiséghez kötődő díjakat az EIP-4844-es frissítés szabályozza.
Most ezt a két, egymástól részben független mechanizmust egyesítenék egy ún. multidimenzionális díjpiacba, ahol a felhasználók egyetlen max_fee-t adnak meg minden erőforrásra: számítási teljesítmény, tárhely és calldata. Ezzel „dinamikusan” lehetne allokálni a díjat oda, ahol a legnagyobb a terhelés, optimálisabban kihasználva a kapacitásokat. Az elképzelés szerint „a díjpiac tovább egységesül egyetlen frissítési mechanizmus alatt, általánosított tartalékárazással és gas normalizálással, amely megtartja a jelenlegi százalékos tartományokat, miközben stabil árat tart fenn” – írják a tervezetben.
Vitalik Buterin az elmúlt években többször zseniálisan látta a piac alakulását, ugyanakkor az elmúlt években szárnyra kaptak olyan pletykák, hogy csak mesterien tartja fenn a közösségi hype-ot egy soha el nem érkező ökoszisztémával kapcsolatban.
Kétségtelen, hogy minden új javaslat innovatív és technológiailag izgalmas – de mikor lesz ebből valódi, kézzelfogható előrelépés a hétköznapi felhasználó számára? Az Ethereum díjrendszere már többször esett át reformokon, mindig azzal az ígérettel, hogy végre olcsóbb, gyorsabb, és szélesebb körben használható lesz a hálózat. A valóság viszont gyakran az: miközben a bonyolultabb fejlesztések egyre több közvetítő réteget teremtenek, a végfelhasználók számára az áttörés elmarad.
Most épp rekordalacsony, 1 gwei (0,00015 dollár) alatti díjakról beszélünk – épp akkor próbálnak új díjmodellt bevezetni, amikor a hálózat kihasználtsága is a mélyponton van. Ez szép példája lehet annak, amikor „mérnöki bravúr” szolgálatában a programozók már előre próbálnak megoldani olyan problémákat, amelyek (pillanatnyilag) egyszerűen nem léteznek.
Az egyik legnagyobb kritika az Ethereummal szemben, hogy az éles pénzügyi és társadalmi használati esetek szinte alig terjedtek el. Miközben DeFi, NFT-k és egyedi appok születnek, ezek döntő többsége a kripto-szubkultúrán belül marad, a hétköznapi ember életét pedig leginkább hype-cikkek szintjén érinti.
Az új multidimenzionális díjpiac elvben elősegíthetné a felhasználóbarátabb szolgáltatások elterjedését, de a szkeptikusok szerint „a technológia foglyai vagyunk”, vagyis egyre kifinomultabb rendszereket építünk, miközben a valódi tömeges adaptáció még mindig várat magára.
Ez kifejezetten ígéretesen és logikusan hangzik, ugyanakkor az Ethereumnak – és annak felhasználóinak – ennél többre van szüksége. A végső teszt a valós használat lesz. Mert végső soron minden blokklánc értékét nem a mérnöki bravúr, hanem a valódi életproblémák megoldása adja.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
