A Solana
SOL Price
a hagyományos pénzügyi szektor új reménysége lehet, ha a Wall Street valóban kihasználja a hálózat technológiai előnyeit. Elemzők szerint 2030-ra a piaci kapitalizáció akár 880 milliárd dollárra is nőhet, ha a Solana részesedést szerez a gyorsan bővülő tokenizációs piacon.
Az elmúlt években magától értetődőnek tűnt, hogy amikor az intézményi tőke komolyabban megjelenik a blokkláncokon, az Ethereum lesz az alapinfrastruktúra. Ez logikus feltételezés volt, hiszen az Ethereum a legnagyobb és legérettebb okosszerződés-hálózat, a fejlesztők számára pedig az első számú környezet. Most azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, mi történne, ha a pénzügyi szektor mégsem az Ethereumra, hanem a Solanára építene?
A felvetés egyelőre elméleti, de már az is sokatmondó, hogy a gondolat komolyan megjelent az intézményi diskurzusban. A piaci infrastruktúrát ma már nemcsak biztonság vagy szabályozhatóság alapján értékelik, hanem egyre inkább a teljesítmény, a költségek és a skálázhatóság szempontjából is. Érdemes megemlíteni, hogy nemrég elindult a Solana ETF-ek kereskedése a hagyományos tőzsdéken, lehetővé téve, hogy az intézményi és kisbefektetők kriptóhoz kapcsolódó pozíciókat vegyenek a tradicionális pénzügyi környezetben.
A Solana korai időszakában a lakossági spekuláció terepe volt – gyors kereskedések, mémcoinok és NFT-projektek jellemezték. Az alacsony díjak miatt természetes választás volt a kisbefektetők és a kísérletező fejlesztők számára. Mostanra viszont éppen ezek az adottságok – az azonnali elszámolás, az alacsony tranzakciós díjak és a nagy feldolgozási sebesség egyre inkább az intézményi szereplők figyelmét kelti.
A Solana jelenleg több mint 3000 tranzakciót képes feldolgozni másodpercenként, átlagosan fél centes díj mellett. Az Ethereum ezzel szemben 15–30 tranzakcióra képes a fő hálózaton, és a díjak gyakran több dollárra rúgnak. Ez a különbség felkeltette a pénzügyi elemzők figyelmét, akik a blokkláncok és a hagyományos tőkepiacok közötti kapcsolódási pontokat vizsgálják.
Solana tranzakciók másodpercenként és a tranzakciók sikerességi rátája – Forrás: Solscan
A Bitwise befektetési alap vezetője, Matt Hougan szerint a Solana akár az „új Wall Streetté” is válhat, mivel végrehajtási modellje közelebb áll az intézményi munkafolyamatokhoz, mint más blokkláncoké. Ezt a narratívát erősíti, hogy egyre több stabilcoin-kibocsátó és tokenizációs szolgáltató épít termékeket a Solana hálózatára.
A valóság ugyanakkor még távol áll ettől az ambíciótól. A Solana jelenlegi napi forgalma körülbelül 5.6 milliárd dollár (kb. 1.9 billió forint), míg a Nasdaq naponta több mint 460 milliárd dollárnyi (150 billió forint) tranzakciót bonyolít le. Az aktivitás közötti különbség jól mutatja, mennyire hosszú út vezet addig, amíg a Solana valóban intézményi méretű infrastruktúraként működhet.
A Solana (balra) és a Nasdaq (jobbra) legfontosabb mutatói – Forrás: FlipTheNasdaq
A fejlesztőcsapat folyamatosan azon dolgozik, hogy a hálózat megbízhatósága és skálázhatósága elérje a pénzügyi rendszerektől elvárt szintet. A közelgő frissítések célja a validátorok teljesítményének javítása, a blokkok ütemezésének optimalizálása és a torlódások csökkentése. Ezek a fejlesztések hosszabb távon közelebb vihetik a Solanát ahhoz a stabilitáshoz, amit az intézményi szereplők elvárnak.
A Galaxy Research szerint a hálózat fokozatosan egy egységes vízió, az úgynevezett „internetes tőkepiacok” felé fejlődik – olyan ökoszisztémává, amely képes kezelni a digitális pénzügyi tevékenységek teljes skáláját, a lakossági alkalmazásoktól a vállalati megoldásokig.
Jon Ma, az Artemis elemzőcég vezérigazgatója nemrég egy új értékelési modellt mutatott be, amely azt vizsgálja, milyen értéket képviselhet egy blokklánc, ha a hagyományos eszközök valóban átkerülnek a digitális térbe. Ma szerint a jövőben a hálózatok értékelése inkább infrastruktúraként történik majd, nem spekulatív részvényként. Az érték fő mozgatói a tranzakciós sebesség, a költséghatékonyság, a díjbevétel és a nagy volumenű pénzáramlások támogatása lesznek.
Az Artemis becslése szerint a globális tokenizációs piac 2030-ra 10 és 16 billió dollár (megközelítőleg 3300 – 5300 billió forint) közé nőhet. Ha a Solana ebből csupán 5 százalékot megszerez, akkor a hálózat piaci kapitalizációja akár 880 milliárd dollárra (közel 300 billió forintra) is emelkedhet. Bár ez a forgatókönyv nem garantált, jól mutatja, hogyan változik a blokkláncok értékelése, ahogy a valós eszközök egyre nagyobb arányban kerülnek a láncra.
A Solana pénzügyi modellje – Forrás: FlipTheNasdaq
A valós eszközök (RWA – Real World Assets) tokenizált értéke jelenleg mintegy 35,8 milliárd dollár, ami kb. 11,9 billió forintnak felel meg, és közel kétszerese a 2024-es év végi szintnek. Ez a trend azt mutatja, hogy a piac már elindult ebbe az irányba, és a teljesítmény, illetve a végrehajtási költség egyre fontosabb szempont lesz a technológia kiválasztásánál.
Az Ethereum továbbra is előnyben van biztonság, fejlesztői ökoszisztéma és szabályozói elfogadottság terén, de a tokenizációs hullám új szempontokat hoz. A sebesség, az alacsony költség és a stabil végrehajtás felértékelődnek, és ezekben a Solana komoly potenciállal rendelkezik.
Hogy végül melyik hálózat válik a jövő pénzügyi infrastruktúrájává, még nyitott kérdés. Az viszont egyre világosabb, hogy a Solana már nem csak a kísérletezők terepe: komoly kihívóvá vált a következő évtized intézményi blokklánc-versenyében.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
