Az Anthropic vízjelet helyez a modelljei – köztük a Claude – által generált szövegekbe, hogy megfeleljen az Európai Unió új átláthatósági követelményeinek. A vállalat ezt egy frissített szabályzatában közölte. Az EU AI Act 50. cikkében meghatározott átláthatósági szabályok augusztus 2-án léptek hatályba. A szabályozás egyik fontos célja, hogy az emberek könnyebben felismerhessék, ha egy tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy módosított.
Az AI Act előírja, hogy a generatív AI-rendszerek kimeneteit – ahol a szabályok vonatkoznak rájuk – olyan géppel olvasható jelöléssel kell ellátni, amely lehetővé teszi az AI által generált vagy manipulált tartalom felismerését. Közérthetően ez azt jelenti, hogy az EU azt szeretné: ne lehessen teljesen észrevétlenül összekeverni az AI által készített tartalmat az emberivel. Ha például egy chatbot ír nekünk egy szöveget, a háttérben legyen egy olyan láthatatlan jel, amelyből egy erre alkalmas rendszer meg tudja állapítani, hogy AI készítette.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden egyes AI-szövegen hatalmas betűkkel ott áll majd: „Ezt AI írta””. Inkább technikai jelölésről van szó, amelyet a gépek tudnak felismerni. Bizonyos esetekben – például AI-val készített deepfake-eknél vagy közérdekű témában, emberi ellenőrzés nélkül közzétett AI-szövegeknél – már látható, egyértelmű tájékoztatásra is szükség lehet.
Az AI fejlesztések lassításáért kampányoló Anthropic szerint minden, augusztus 2. után kiadott modell automatikusan rendelkezik majd olyan technológiával, amely vízjelet helyez a számítógép által generált szövegekbe és fájlokba. A fájlok esetében a vállalat a C2PA nevű nyílt szabványt használja. A cég a régebbi modellekhez is szeretné hozzáadni a támogatást. Azt állítja, hogy a vízjel a szöveg másolásakor és beillesztésekor is továbbadódik, és bizonyos szerkesztések után is megmaradhat. Egyelőre nem világos, hogy a felhasználónak mennyire kell átírnia egy AI által generált szöveget ahhoz, hogy eltávolítsa belőle a vízjelet. Az Anthropicot megkérdezték erről, de a vállalat egyelőre nem tisztázta, pontosan mennyire ellenálló a rendszer a szerkesztéssel szemben.
A vízjelezés az Anthropic több termékét is érinti, köztük a Claude platform API-ját, magát a Claude-ot, a Claude Code-ot, a Claude Coworköt és a Claude Taget. Az AI-cégek mostanában egyre gyorsabban vezetik be az AI által létrehozott tartalmak technikai jelölését. Ebben szerepet játszik a felhasználói ellenállás, de az is, hogy az Európai Unió egyre konkrétabb elvárásokat támaszt a technológiával szemben. Az EU szabályai egyébként nem azt mondják, hogy minden AI által generált szöveget kötelező látványosan felcímkézni: a szolgáltatóknak elsősorban géppel olvasható jelölést kell biztosítaniuk, míg a jól látható címkézés bizonyos tartalomtípusokra – például deepfake-ekre és egyes közérdekű AI-szövegekre – vonatkozik.
Az AI Act azonban messze nem csak ennyit tartalmaz. Bizonyos gyakorlatokat – például a társadalmi pontozást, a manipulatív vagy megtévesztő technikákat, az internet vagy a térfigyelő kamerák célzatlan scrapelését arcfelismerő adatbázisok építésére – teljesen betilt. A magas kockázatú rendszerekre (például a foglalkoztatásban, oktatásban, kritikus infrastruktúrában vagy bűnüldözésben használtakra) szigorú követelmények vonatkoznak: kockázatkezelés, adatminőség, emberi felügyelet, részletes dokumentáció és megfelelőségi értékelés. Ezek nagy része 2027 decemberére tolódott.
Emellett a általános célú AI-modellekre (GPAI) is külön szabályok érvényesek: dokumentációs kötelezettség, szerzői jogi politika és a tanítóadatok összefoglalása. A rendszerszintű kockázatot jelentő, különösen nagy teljesítményű modelleknél további értékelési, tesztelési, incidensjelentési és kiberbiztonsági előírások is érvényesek. A múlt héten a Suno, a múlt hónapban pedig a Substack is lépett a tartalmak megjelölése irányába, és több nagy techcég – köztük a Google, a Meta, a Microsoft, az OpenAI és a Synthesia – is vállalta, hogy alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz.
Miközben az AI-ipar egyre inkább az átláthatóság felé mozdul, a Google saját mesterségesintelligencia-platformja, a Gemini látványos növekedést produkál. Sundar Pichai vezérigazgató nemrég bejelentette, hogy a Gemini elérte az egymilliárd havi aktív felhasználót. Ez minden eddiginél gyorsabban sikerült a Google-termékek között. Nem meglepetés, hiszen a vállalat szinte minden fontosabb szolgáltatásába – Gmail, Drive, kereső – beépítette a Geminit, az egymilliárdos szám azonban kifejezetten azokat jelenti, akik az elmúlt hónapban megnyitották a Gemini alkalmazást vagy a webes felületet.
A felhasználók jelentős része hanggal kommunikál a rendszerrel, és sokan a kamerájukat vagy képernyőjüket is megosztják vele. A képgenerálás is masszív: naponta mintegy 150 millió kép készül a Google AI-eszközeivel, ezeket a SynthID vízjelezi.
A sikernek azonban ára van. Az AI-infrastruktúrára fordított hatalmas összegek miatt a Google cash flow-ja először került negatív tartományba. A nagy kérdés, hogy ezek a felhasználók hosszú távon is aktívak maradnak-e. A modellfejlődés 2025-ben impresszív volt, mostanra viszont több kulcsfontosságú kutató távozott, és Demis Hassabis is visszalépett vezetői szerepéből. A Google hatalmas ökoszisztémája továbbra is rengeteg embert terel a Geminihez, de ha a modell tartósan gyengébben teljesít a versenytársaknál, ez önmagában nem biztos, hogy elég lesz az előny megtartásához.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
