Az elmúlt években a geopolitikai nyomás a befektetési szféra egyértelmű alkotóelemévé vált: 2014 óta Oroszország Ukrajnában próbálja érdekeit érvényesíteni, 2022 óta azonban totális háború zajlik. A Közel-Kelet évtizedek óta puskaporos hordó, azonban Donald Trump és az Egyesült Államok idén februárban valóban be is avatkoztak a konfliktusba. Bár alapvetően a makrogazdaságra és a kockázatos eszközökre ennek drasztikus hatással kellene bírnia, a bitcoin ellenállt minden ilyen akciónak, túlszárnyalva többek között az emberiség évezredes menedékét – az aranyat.
Utánajártunk, valóban lehet-e geopolitikai menedék a bitcoin ilyen volatilitás mellett, és mire enged következtetni a bitcoin és arany közötti arány felemelkedése.
A digitális arany narratívája bő 15 éve van velünk: a Bitcoin, mint decentralizált, cenzúra-ellenálló, nem kontrollálható eszköz tökéletesen megtestesíti ezt a szerepet. Árucikk jellegeként szabályozásilag is képes hasonló szerepet betölteni, mint az arany, ugyanakkor kérdés, hogy egy olyan nagyhatalom, mint az Egyesült Államok, hogyan bánik a tömérdek bitcoin-készlettel.
Bár az iráni bitcoin-készletek befagyasztása nem a legmegfelelőbb módszer egy konfliktus kezelésére, látva azt, ami a Közel-Keleten van, kénytelenek megakadályozni, hogy Irán ily módon kerülje meg a szankciókat, és vásároljon fegyvereket, bombákat, hadiipari eszközöket. Érdemes hozzátenni, hogy a blokklánc technológia önmagában nehezen korlátozható, a hozzá kapcsolódó infrastruktúra – tőzsdék, szolgáltatók, pénztárcák – igenis sebezhető.
Amikor egy kormányzat konkrét pénztárcákat szankcionál, azzal nem a Bitcoin ökoszisztémáját „kapcsolja ki”, hanem a hozzáférést korlátozza. Ez viszont elegendő lehet ahhoz, hogy a gyakorlatban mégis működjön a pénzügyi nyomásgyakorlás. Ez különösen fontos azok számára, akik a bitcoint klasszikus menedékeszközként, az arany alternatívájaként kezelik.
„A Pénzügyminisztérium több, Iránhoz köthető pénztárcát szankcionál.”
– állította korábban Scott Bessent a CNN összefoglalójában
Ez a kijelentés jól mutatja: a decentralizáció nem jelent teljes immunitást a geopolitikai beavatkozásokkal szemben. A kérdés tehát nem az, hogy a Bitcoin technikailag működik-e, hanem az, hogy a rendszer környezete mennyire független.
A kriptovaluták, mint a hét minden napján, 0-24-ben kereskedhető eszközök, azonnal reagálnak minden makrogazdasági és geopolitikai hírre – pont emiatt az érzékenységük miatt tartják meglehetősen spekulatívnak őket. 2026 februárjában, mikor az Egyesült Államok belépett az Irán és Izrael közötti konfliktusba, a szokásos forgatókönyv zajlott le: a bitcoin
BTC Price
(BTC) átmenetileg bezuhant, az altcoinok pedig követték 10-20%-os pillanatnyi eséssel.
Forrás: TradingView
Február elején a BTC árfolyama még 60 000 dollár alá is beszúrt, a relatív erősségindexe (RSI) pedig a túladott tartományt is érintette (11/100) – azt követően azonban a vezető kriptovaluta a hónapos oldalazásokon túl 37%-ot erősödött, jelenleg pedig 80 000 dollár környékén kereskedik egy kisebb korrekciót követően.
Szintén fontos látni, hogy az idáig geopolitikai menedékként működő arany, mennyit vesztett az értékéből a háború kitörése óta: jelenleg 4715 dollár/uncia árfolyamon forog az arany, azonban január végén 5300 dollár is volt – március közepén pedig 4400 dollárról állt fel. A bitcoin/arany arány mindeközben a mélypontnak számító 12,12-ről egészen 17,9-ig emelkedett, ami egy majd’ 50%-os emelkedésnek feleltethető meg.
Forrás: TradingView
E trend mögött többek között az is áll, hogy a bitcoin ETF-ek jelenleg a legnépszerűbb ETF-ek – vagyis az intézményi befektetők is lereagálják ezt a globális paradigmaváltást. Hogy kijelenthető-e egyik, vagy másik eszközről, hogy tökéletes menedék? Nem, de az évtizedünk körülményeihez a bitcoin az, amelyik egyelőre jobban alkalmazkodik, nem az arany.
Forrás: CoinGlass
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
