Brazília újabb lépést tesz afelé, hogy a blokklánc-technológia a kriptoeszközök mellett a hagyományos tőkepiacokon is használható legyen. Latin-Amerika egyik meghatározó magánbankja, az Itaú az OpenAssets digitális eszközinfrastruktúra-szolgáltatóval együtt vesz részt egy iparági tesztprogramban, amely tokenizált értékpapírok és befektetési alapok működését vizsgálja.
A projektet a Brazil Pénzügyi és Tőkepiaci Szövetség, az ANBIMA vezeti. A kezdeményezés célja annak gyakorlati tesztelése, hogy a tőkepiaci eszközök kibocsátása, átruházása és elszámolása miként működhet elosztott főkönyvi technológiára, vagyis DLT-re épülő infrastruktúrán. A tokenizáció lényege, hogy egy hagyományos pénzügyi eszköz digitális formában jelenik meg egy elosztott nyilvántartásban, miközben a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket továbbra is a meglévő pénzügyi és jogi keretek határozzák meg.
Az ANBIMA 39 benyújtott javaslatból 20 felhasználási esetet választott ki a gyakorlati tesztekhez. A programban több mint 50 bank, vagyonkezelő és technológiai vállalat vesz részt, önállóan vagy együttműködésben. A kiválasztott megoldások között debentúrák, vagyis vállalati hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint befektetési alapok is szerepelnek. Az ANBIMA közlése szerint a tesztek az eszközök teljes életciklusát lefedik, így többek között a strukturálást, a kibocsátást, az átruházást, az egyes események kezelését és az elszámolást is vizsgálják.
A tesztelt rendszer egy zárt, engedélyhez kötött DLT-hálózat, ezért a kísérlet nem jelent éles piaci bevezetést. A résztvevők ellenőrzött, szimulált környezetben vizsgálják, hogyan működhet egy tokenizált pénzügyi eszköz a létrehozásától és kibocsátásától kezdve egészen az átruházásig és az elszámolásig. A projekt egyik fontos célja annak feltárása, hogy milyen technológiai, működési és szabályozási feltételekre lenne szükség a megoldások későbbi piaci alkalmazásához.
Az Itaú a tőkepiaci tapasztalatát adja a közös munkához, és azt vizsgálja, hogyan illeszthetők a tokenizált pénzügyi termékek a meglévő intézményi folyamatokba. A bank és az OpenAssets technikai próbamodelleket készít, amelyek segítségével felmérhető, milyen technológiai, működési és megfelelési követelményeknek kell megfelelniük az ilyen rendszereknek.
Az OpenAssets ehhez a tokenizációhoz szükséges infrastruktúrát biztosítja. A közös teszt egyik fontos kérdése, hogy a digitálisan nyilvántartott értékpapírok miként kezelhetők egy olyan környezetben, ahol a hagyományos pénzügyi intézmények működési és szabályozási elvárásai ugyanúgy érvényesek, mint a technológiai követelmények. Egy tőkepiaci rendszerben ugyanis nem csupán a tranzakciók rögzítése jelent kihívást, hanem a jogosultságok, az elszámolás, a megfelelés és a különböző események egységes kezelése is.
Ez is érdekelhet még: Hatalmi harc alakult ki az Ondo Finance-nél az alapító halálát követően
A brazil kísérlet egy globális trendbe illeszkedik. Az RWA.xyz adatai szerint a nyilvános blokkláncokon tokenizált valós eszközök összértéke 2025 augusztusában még nagyjából 19,15 milliárd dollár volt, 2026 augusztusára pedig már körülbelül 38,31 milliárd dollárra nőtt. A legnagyobb kategóriát az amerikai állampapírokhoz kapcsolódó tokenizált eszközök adják, amelyek értéke meghaladja a 16 milliárd dollárt.
A tokenizált eszközök piacának alakulása – Forrás: RWA.xyz
A piac növekedése azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a tokenizáció rövid időn belül kiváltja a hagyományos pénzügyi infrastruktúrát. A brazíliai kísérlet egyik legfontosabb célja éppen annak feltárása, hogy milyen feltételek mellett lehet a technológiát biztonságosan és szabályozott módon beilleszteni a tőkepiac működésébe. Az Itaú és az OpenAssets részvétele ezért elsősorban gyakorlati tesztként értelmezhető: a most megszerzett tapasztalatok alapján derülhet ki, milyen formában lehet a tokenizált értékpapírokat később ténylegesen használható pénzügyi infrastruktúrába illeszteni.
A tokenizáció lehetséges előnyei nem merülnek ki a blokklánc használatában. Az automatizálható folyamatok, a gyorsabb elszámolás, a tulajdonosi nyilvántartás egységesítése és a tranzakciók jobb követhetősége egyaránt olyan terület lehet, ahol a technológia hosszabb távon gyakorlati előnyt kínálhat. A brazil projekt éppen ezért nem egy új pénzügyi termék azonnali bevezetéséről szól, hanem annak felméréséről, hogy ezek az előnyök milyen szabályozott és intézményi környezetben használhatók ki.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
